Persze nem rajta múlt; ő megtett minden gusztustalanságot, amit csak lehet, ám az elvi szilárdság kifogott rajta. Ami egyaránt jellemző Lévai Anikóra és Orbán Viktorra.
Föld. S. Péter, a Hirklikk komcsi jegyzetírója, másodállásban humorista szörnyű témahiányban szenvedhet.
Eredetileg főállású humorista volt, ám miután munkásságában nem sikerült találni egyetlen olyan poént sem, amin az olvasó nevetett volna, manapság már csak másodállásban humorizál. Főállásban politizálna, ám ebben a műfajban is meg kellene találni a valóság fonák oldalait.
Az orbáni valóságnak azonban mind a színe, mind a fonákja hátrányos a baloldal számára.
Ezt onnan is látni, hogy a közvélemény-kutatások sorra úgy jelennek meg, hogy a baloldali pártok szinte kivétel nélkül a béka feneke körül lebzselnek, s bár nagyon szeretnének, följebb nem tudnak lépni. Ám eme közvélemény-kutatások jellemzője a baloldaliság. Magyarán protekciójuk van a legalább papíron kimutatható jó eredményhez. A valóságban persze közel sem állnak ilyen jól.
Ma már csak a Tiszának látszik kiugró eredménye, ami szintén baloldali párt ugyan, de ezt következetesen tagadja.
Az, hogy az új világ balos brüsszeli vezérei és az régi világ hazai kommunistái ott sorakoznak mögöttük, az őket nem zavarja. Nagyobb baj, hogy a szavazókat se érdekli, csak abban bíznak, hogy majd 2026 áprilisában Orbán győzni fog a kartellben dolgozó közvélemény-kutatók által nagy támogatottságúnak kimutatott Tisza Párttal szemben.
Ebbe a sorba igyekszik beállni a témahiányban szenvedő humortalan „humorista”, Föld S. Péter, és az olvasók előtt
bolondot akar csinálni az Orbán házaspárból.
Közöl egy olyan párbeszédet, amit még idézőjelbe sem tett, pedig kellene, mert a valóságban nem hangzott el. Csupán a fantázia szüleménye, hogy a fideszes olvasók is elszörnyülködjenek azon az ellentmondáson, ami a szövegből kitűnik. S aminek a valósághoz természetesen semmi köze.
Föld S. izzadságszagú „párbeszéde” így szól.
– Készülsz valahová, drágám? – Igen, Nagyfára megyek, a menekülteknek osztunk ruhát, élelmet. Te nem jössz? – Nem, én ma ellenük uszítok. Még az sem kizárt, hogy elhúzódik az uszítás, és a holnapi napom is rámegy erre.
A képzeletbeli beszélgetés egy vasárpapi ebédnél zajlott, amiből kiderül, hogy Föld S.-nél tűz és víz ez a két ember. Az egyik segíti azokat, akiket a másik látni sem bír. Majd hozzáteszi pikírten: fura lehet ezeknél egy családi ebéd.
Mit szólnak ehhez?
Szerintem elképesztő, az embernek hullik a haja a szöveg olvastán.
Aztán jön ez humorzsák és rosszallóan nyöszörgi, hogy Lévai Anikó nem a sajátját osztja. És azt várja, hogy az olvasó felháborodjon, hogy lám, ez a nő még arra sem képes, hogy a magáéból adjon, pedig futná neki.
Hihetetlen gusztustalan, hergelő szándék.
Majd a viccmester hozzáteszi, hogy „Anikó asszony azokat a menekülteket segítette, akikről ura és parancsolója egészen másként vélekedik. »Ne jöjjenek ide, akik már itt vannak, menjenek haza«. A közrádióban pedig leszögezte: »nincs esély, vissza fogunk küldeni, ez a kontinens nem lesz a te hazád, van neked saját hazád, ez a mi hazánk.«”
A beszélgetés 2015-ből származik, amikor menekülteket láttak el Nagyfán. Föld S. pedig szándékosan összekeveri a szezont a fazonnal.
Úgy akarja bemutatni Orbán Viktort, mint aki rideg, kegyetlen ember, aki szívtelenül kiutasítja az országból azokat, akik Föld S. szerint rászorulók lennének.
Csakhogy ezek engedély nélkül, kifejezett tiltás ellenére törtek be a határon. Ha egy magyar próbálkozna hasonlóval, mondjuk, Amerikában, megnézhetné magát.
A migrációt azóta sem sikerült a Nyugatnak meghonosítania nálunk. Ezért nem vágtak le fejeket, nem szurkáltak halálra magyarokat, nem erőszakoltak meg senkit a lányaink és asszonyaink közül.
Ezért van béke, ezért nem álprobléma a migráció, ahogy Föld S. Péter elvtársai Kunhalmival az élen 2015-ben nyomatták.
Valójában az a gátlástalan, hogy Föld S. bemerészkedik egy házaspár intim szférájába, és egy kitalált, a valóságban soha el nem hangzott beszélgetést felidézve igyekszik feszültséget szítani közöttük és a szavazók között. Persze sikertelenül, de ez nem Föld S.-en múlt.
Ő megtett minden gusztustalanságot, amit csak lehet, ám az elvi szilárdság kifogott rajta. Ami egyaránt jellemző Lévai Anikóra és Orbán Viktorra.
Lévai a kormányfő feleségeként, egy humanitárius szervezet keretében ment segíteni, de ez nem jelenti azt, hogy a kimerült emberek talpra állítása egyet jelentene a migráció támogatásával.
A stratégiai gondolkodás nem zárja ki az emberséget, de nem emeli a politika rangjára.
Csak a kommunisták ilyen köpönyegforgatók. Azok közül is a régebbiek. Mint láttuk a közvéleménykutatásokból: még a cserepadra sem nagyon férnek föl.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Féljünk-e a kínai mérnököktől? Vagy inkább attól féljünk, hogy tizenévesek tömegével vannak kiszolgáltatva vadidegeneknek? Francesca Rivafinoli írása.
(Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
„Ahogy már eddig is sokszor, ismét megfutamodtak a vita elől” – fogalmazott Nacsa Lőrinc.
„Elindult egy olyan egészséges dialógus a két ország között, amire már évek óta nem volt példa” – emlékeztetett Magyar Levente.
Miközben a Tisza fővárosi politikusától csak egy érzéketlen megszólalásra futotta, Magyar Péter egyetlen Ukrajnát bíráló hangot sem mert kiejteni a száján azok után, hogy ukrán toborzók vertek össze egy magyar állampolgárt, aki később életét vesztette.
Nem hiába tartjuk fenn a sok-sok médiatanszéket, ahol olyan „kiválóságok” tanítják vagy tanították az ifjakat, mint Havas Henrik vagy Polyák Gábor.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
